"A szemlélődésnek számos aspektusa van: amikor másokat figyelsz, te magad kissé magasabb rendű, távoli kívülálló vagy. Ha felülről nézed a dolgokat, rájössz, hogy aki veled üvöltözik, valójában az apjára vagy az anyjára haragszik, te csak véletlenül kerültél az útjába."

Sziasztok!
Újra jelentkezem. Próbálok mostantól majd rendszeresebben írni, ahogy az időm engedi.
A hetemet egy szóban össze lehetne foglalni: sza.r :S Valahogy semmi sem úgy jött össze, ahogy szerettem volna. Elmaradt még pár órám, várhattam a buszra egy-egy órát. Kiakadtam, mert csak hármas lett a szociálpszichológiám, pedig sokat tanultam rá. Másnak meg összesúgták és ötöst kapott. Pedig tudom, hogy hármasnál jobban sikerült. Tanulság: ezt se olvassa el a tanár, csak ránéz, vagy max beleolvas. Tanulság 2: ne tanulj, inkább puskázz vagy kérdezz mást! Úgy tuti jobban sikerül. Inkább hagyon is ezt a témát, mert megint csak felhúzom magam.
Arra is rájöttem ismételten, hogy az emberek milyen hihetetlenül buták tudnak lenni. Van egy csaj a szakomon, aki blogot ír, és mindig kirakja a linket a facebook profiljára. Egy másik csaj meg meglátta és média-infón ezt olvasgatta hangosan, tök gúnyos hangnemben, a többiek meg csatlakoztak hozzá, és az író még csak ott sem volt és nem tudta megvédeni magát. Milyen egy genyó dolog ez. Jó, a lány tényleg nem egy nagy blogger. Ez főként a fogalmazásán látszik. De akkor is. Senki sem tökéletes. És mi az, hogy úgy alázunk meg valakit, hogy meg se tudja védeni magát? Istenem... És még ők mondják magukat felnőttnek. Ennyi idősen már több eszünk lehetne. És ráadásul a fő gúnyolódó a rangidős a csoportban. Csak gratulálni tudok neki. A mellett ülő srác, meg én csak értetlenül néztük a dolgokat. Aztán a srác megszólalt, hogy nem kéne olyan piszkálni, aki itt sincs, meg hogy kíváncsi lenne, ők milyen blogot írnának. Na arra én is. Hihetetlen, hogy hová jutnak az emberek. Ha az ő blogjukon nevetgélnének meg gúnyolódnának, akkor már nem lenne ekkora a szájuk.
Ezzel kapcsolatban az is eszembe jutott, hogy én hogyan reagáltam volna hasonló esetben. Mármint ha az én blogomat találták volna meg és azon röhögnének. Kellemetlen lehet, az biztos. Nem egy ismerősöm járt már úgy, hogy a családja vagy a sulitársaim megtalálták a blogját, úgyhogy költözhetett máshová. Hát ja. Én se azért írom a blogom, hogy a suliban ezt olvasgassák. Nagyon remélem, hogy még csak véletlenül sem fogják megtalálni.
A minap tudatosult bennem, hogy mostanában gyakran úgy érzem, mintha nem is vennék részt az életben, hanem csak egy külső szemlélő lennék. De arra is rájöttem, hogy ez nem feltétlenül rossz. A külső szemlélő sokszor olyan dolgokat is észrevesz, amiket mások nem, nem igaz? Talán ez az egész abból fakad, hogy egy ideje túl sokat gondolkozok mindenféle dolgon, és ezért nem igazán tudok belemélyedni az életbe. Talán. Nem tudom. Mindegy.
Remélem, a ti napotok legalább jó volt, mert én inkább nem nyilatkoznék az enyémről.

Majdnem elfelejtettem: a chatet támadják a spamek. Angolul írnak kedves üzeneteket vagy hírdetéseket. Próbálom törölgetni őket, de kezd elegem lenni belőle. Már rájuk sem kattintok, mert ki tudja, melyik vírusos...

Hoztam nektek új részt is, és felmerült bennem, hogy érdekelni fog-e egyáltalán valakit/valakiket? Mert ha nem, csak szóljatok, én nem töröm magam ezzel. A részeket nem most írom, mert ezek már régen megírodtak és egy füzetben vannak. Csak be kell gépelni. De ha senkit sem köt le, akkor nem töltöm ezzel az időm. Úgyhogy valami visszajelzés féle tényleg jó lenne. Köszi.

"Én csak írom, de te magad vagy a dallam."
  Harmincharmadik rész
 

Day 9: Kedvenc J-Rock fellépésed.
the GazettE - DIM SCENE Tour 2009

Zeneajánló:
C.N. Blue - Still in love

"A lélek az a részed, ami eldöntheti: a testet szolgálja vagy a szellemet, de leginkább azzal tesz jót neked, ha összhangba tudja hozni a test kívánságait az örök szellem parancsával."

Sziasztok!
Nagyon eltűntem, tudom. Sajnálom. Volt néhány magánjellegű gondom, és most azok megoldása volt az első. De most újra itt vagyok, és talán a hangulatom is jobb lett, mint amilyen mostanában volt. Nem is tudom, hogy mi történt, mióta nem írtam. A memóriám elég vicces, néha még arra sem emlékszek, két órája mi volt, nemhogy két hete. Nézzétek el nekem.
A hétvégém elég jól sikerült. Pénteken az egész napos suli helyett csak két órát kellett bent lenne, és miután hazaértem, nekiálltam PR könyveket olvasni. El se hiszem, de kettőt is elolvastam, egy 200 és egy 300 oldalast. :) Ezzel el is ment az egész napom. Szombaton délelőtt vásárolni mentem a szüleimmel, ami egészen délutánig elhúzódott. Rengeteg jó cuccot vettem, és mivel nagy leárazások voltak, még nem is fizettem értük sokat. Tök vicces nap volt, rég nevettem már ennyit. Délután még vezetéselméletre tanultam otthon, meg a német házit csináltam. Vasárnap reggel korán felébredtem, és nem is tudtam visszaaludni. Délelőtt anyának segítettem, utána meg szocpszicho zh-ra tanultam, de azt se sokáig, mert rohadtul megfájdult a fejem. Tegnap este eldöntöttem, hogy ma délelőtt nem vagyok hajlandó bejönni suliba, úgyhogy csak kettőre jöttem be zh-zni. Azt hiszem, elég jól sikerült. Háromtól órám lett volna, de elmaradt. Negyven percet vártunk, mire kinyögték az irodások, hogy a tanár már reggel jelezte nekik, hogy nem tud ma órát tartani, csak ők elfelejtettek szólni. Rohadt ideges lettem, mert a hármas busszal simán haza tudtam volna menni, de akkor már nem lett volna értelme, mikor szóltak.  Úgyhogy most hatig szabadfoglalkozás, mert csak akkor lesz előadásom. A mai nap poénja még a buszozás volt. Nem azzal jöttem suliba, mint amivel szoktam, és ez a busz mindenhova bement. Meg még vánszorgott is, úgyhogy az eredetileg kiírt 48 perces menetidőből több, mint egy órás lett. Már minden bajom volt, mire ideértem.
Tegnap este nem tudtam elaludni, úgyhogy azon kezdtem gondolkozni, hogy mit fogok csinálni, ha jövőre végzek a sulival. Mert, hogy őszinte legyek, húsz évesen még nem akarok elkezdeni főállásban dolgozni. Legszívesebben megcsinálnék még egy szakot, vagy vmilyen tanfolyamot, csak az már mindenképp fizetős lenne. Azt a pénz meg kitermelni nem kevés munka. A szüleimtől nem várnám el, hogy fizessék nekem, de ha dolgozni kezdenék, akkor kérdés, hogy menne-e mellette a suli. Arra is gondoltam, hogy ki kellene mennem Ausztriába vagy Németországba suliba. Ausztriában pl. nem drága, és bekerülni sem nehéz, csak bent maradni nem egyszerű. Nem tudom. Annyira bizonytalan vagyok a jövőmmel kapcsolatban néha. Tudom, hogy mit szeretnék elérni, csak néha nem tudom, hogyan lenne a legjobb. Kellemetlen.
Tegnap megmértem a súlyom, és azt hittem, hogy rosszul látok. Nagyon sokat fogytam. Nem mondok pontos számot, legyen elég annyi, hogy utoljára 15 évesen voltam ennyi kg. Mondjuk azt már észrevettem, hogy a nadrágjaim nagy része bő derékban, de ez nagyon durva. Ennyit tesz a stressz. Na mindegy, előbb-utóbb szerintem úgyis visszajön majd rám.
Amúgy az jutott az eszembe, hogy jön-e valamelyik kedves látogatóm/olvasóm LM.C koncertre? Én mondjuk még most se tudom 100%-ra mondani, hogy megyek, de a szándék már megvan :D
A legfontosabbat még nem is mondtam: totálisan szerelmes vagyok XD Meghallgattam Jin új albumát és végem volt. Még a megjelenés napján meg tudtam szerezni neten keresztül - hála az elvetemültségemnek, meg a jó kapcsolataimnak. Hihetetlen a srác, de komolyan. Újra és újra sikerül elérnie, hogy teljesen beleessek :) Na jó, befejezem a fangirl nyáladzást :D

Új részt most nem tudok feltenni, mert a suliban vagyok, és nincs nálam a füzetem, amibe írni szoktam. De igyekszem minél előbb hozni.

További szép napot. Puszi :)

Day 8: Egy J-Rock dal, amit szóról-szóra tudsz.
Hmmm... Legyen mondjuk... Girugämesh - Kowarete iku Sekai

Zeneajánló:
Nu'est: Face

"Mi nem tudunk mást, csak állandóan kérdéseket feltenni. (...) Sosem mondjuk: "elégedett vagyok a mával". Mindig csak a holnap, a holnap! Magunk mögött hagyni a tegnapot - a jövőért. Ez a mi kívánságunk."

Sziasztok!
Sajnos jóval kevesebb időm jutott szórakozásra, pihenésre a hétvégén, mint ahogy előzőleg számítottam. Megírtam a cikkelemzésemet, megcsináltam az  ecdl feladatot, megterveztem a logót és még olvastam is. A logó mondjuk kész vicc volt. Valamilyen - számomra még mostanáig is - érthetelen okból fekete háttérre kezdtem el megcsinálni és miután nagy nehezen kész lettem és átszíneztem a hátteret fehérre, maradt egy ronda fekete kontúr a logó körül. Kicsit sem voltam ám ideges. Úgyhogy színezhettem újra az egészet. De legalább elkészültem vele. Németet tanulni már nem volt se kedvem, se energiám. Majd meglesz még csütörtökig. Jövő hétvégén nőnapozni megyünk a csajokkal. Nagyon várom már, mert elég rég voltam bulizni és rámfér majd a kikapcsolódás.

Az előző bejegyzésben említettem, hogy mindenképp akarok hozni nektek új részt és ez most sikerült is. Jó olvasást hozzá és a kommenteknek most is örülnék természetesen :)


"Én csak írom, de te magad vagy a dallam."
Harminckettedik rész

Day 7: Egy J-Rock dal, ami megríkat.
The GazettE - Reila: az egész dalból csak úgy árad a szomorúság, és ez mindig megteszi a hatását. Ennek ellenére, hogy szinte kivétel nélkül mindig elsírom magam, ha ezt hallgatom, ez a dal az egyik kedvencem.

Zeneajánló:
BigBang - Fantastic Baby: BOOM SHAKALAKA :D ♥

A tavasznak sem mondhatjuk: "Remélem, hogy hamar jössz, és sokáig maradsz." Csak azt mondhatjuk: "Gyere, ajándékozz meg a reménnyel, és maradj, ameddig tudsz."

Sziasztok!
Végre március van, úgyhogy ennek örömére csináltam egy új kinézetet. Nem egy nagy grafikai munka, sőt, kifejezetten egyszerű, de nekem nagyon tetszik. És nektek? Kíváncsian várom a véleményeket. Úgy néz ki, most hétvégén több időm lesz, szóval szeretnék majd egy normális bejegyzést írni és most már tényleg hozni akarok részeket is, mert már ég a képemen a bőr, hogy mióta nem volt. Illetve tartok majd egy csere ellenőrzést is szerintem.  Most viszont megyek aludni, mert 5-kor keltem és már nagyon fáradt vagyok. Jó éjt :)

Zeneajánló:
Puskás Peti - Lépteid

Nagyon boldog születésnapot kívánok Kazuyának :)

A jelenlegi terveim szerint holnap új részek várhatóak, de aztán ki tudja, hogy ebből mi lesz. Inkább nem mondom 100%-ra :D Legyetek jók :)

"Az idő rohan. Az idő senkire nem vár. Az idő begyógyítja a sebeket. De mindannyian arra vágyunk, hogy több időt kapjunk. Időt, hogy talpra álljunk. Időt, hogy felnőjünk. Időt, hogy felejtsünk. Időt."

 

Sziasztok!
Tudom, hogy már jó rég voltam, de teljesen lefoglal a suli - sajnos. Az előző félévhez képest ez a félév jóval húzosabb lesz. Végülis nyíltan a szemünkbe mondták, hogy ez lesz a szűrő. Most is a suliból írok, van egy pár órás szünetem, úgyhogy legalább lefoglalom magam. A hétvégén is annyi mindent kell csinálnom, meg annyit kell tanulnom, hogy már előre kivagyok tőle. Meg jövő keddre kell csinálnom egy 5-6 fotóból álló fotósorozatot, ami egy történetet mesél el, de még csak ötletem sincs hozzá. Úgyhogy ha valakinek van esetleg ötlete, és szívesen megosztaná velem, az ne habozzon. Nagyon megköszönném :)  Négy tárgyból is csoportmunka lesz, 25 oldalas beadandóval, prezentációval meg egyéb finomságokkal. Három 250-300 oldalas könyvet is el kellene olvasnom jövő kedd/szerdára, meg kijegyzetelni  a lényegét. Nagyon össze kell kapnom magam, hogy ezeket megcsináljam.
De legalább az időjárás a héten egy kicsit jobb volt már. Alig várom már, hogy ne kelljen sok ruhát hordanom - mert attól függetlenül, hogy kint jobb idő van, a suliban még mindig meg lehet fagyni. Mindegy, nem fárasztalak titeket :D

Day 6: Kedvenc J-Rock videód.
Itt azt hiszem, szintén nehéz választani. Jelenleg Miyavi Torture videója kapja ezt a "címkét", mert az utóbbi napokban ezt hallgatom.

Zeneajánló:
Block B - Go Crazy: szerelem első hallásra :D

"Az ember sosem szűnik meg álmodni. Létezésünk során számtalanszor előfordul, hogy álmaink viharosak, és vágyaink beteljesületlenek, de szükségünk van rá, hogy tovább álmodjunk, különben meghal a lelkünk."

Sziasztok!
Felugrottam, hogy írjak pár szót. Holnap lesz az első sulinapom, úgyhogy képzelhetitek, mennyi kedvem van :S
Múltkor írtam, hogy fodrászhoz megyek. Vágattam a hajvégemből, mert nagyon töredezett volt, meg festettem bele kéket :) Egy ideje már szerettem volna bele, de most végre meg is lett csinálva :)
A héten valahogy nem volt túl jó kedvem, inkább olyan merengős, csendben ellézengős voltam. De a hétvégém tök jól sikerült. Rengeteget nevettem. Ma segítettem Linának prezentációt csináni Japánról és kérdeztem tőle, hogy kellenek-e a végére a források. Mondta, hogy nem. Én meg mondom, ha mégis kérdezné a tanár, akkor a saját LEXYkális tudásom volt a forrás :D Szakadt a röhögéstől :)
Tegnap sikerült jól felhúznom magam, mert gazdaságiból még mindig csak az aláírásunk van meg, jegy meg sehol. Már írtunk egy csomószor a tanárnak, hogy mi van ezzel. Erre ma kapott az egyik csaj választ, hogy a drága tanárunk nem adott meg vizsgaidőpontot, így nem tudja hova beírni a jegyünket, szóval megajánlott jegyet fogunk kapni. Rohadt jó, hogy másfél hónap alatt nem esett le neki, hogy mi van. De mindegy. Ajánlom neki, hogy oldjom meg a dolgot sürgősen, aztán felejtsük el egymást. Az órarendem nem olyan rossz, bár csütörtökön még mindig van egy ütközésem, úgyhogy azt holnap majd elintézem. Ahj, annyira nincs kedvem hajnali 5kor kelni. Tökre megszoktam már, hogy akkor kelek, amikor akarok. Most szokhatok vissza a korai kelésre. Meg holnap ráadásul délelőtt az előadások között lesz 2 és fél óra szünetem, aminek nem igazán örülök. Mert ha kicsit jobb idő lenne, még elmászkálnánk a városban, de így nem fogunk. Aztán este meg csak a hetes busszal jövök majd haza, ami elég szívás. De ez van.
Na jó, nem fárasztok senkit. Még nézek valami filmet, aztán fekszek, mert holnap bazi korán kell kelnem -,-" Majd jelentkezem.

Day 5: Kedvenc Jrock dalod.
Na ez egy jó kérdés, mert annyi van, hogy választani se tudok. De azt hiszem, ezt a címet a Girugamesh Destiny című száma érdemli ki most :D

Zeneajánló:
Rainie Yang - Ai Mei: a múlt heti borongós hangulatomhoz tökéletesen illett, és annyira szép ez a szám :)