45.rész – „Idiótának érzem magam”
Kifulladásig csókoltuk egymást, aztán Tom áttért a nyakamra. Felnyögtem. Annyira jól csinálja… Ha tudná, mennyire felizgat ezzel. Kezeim hatalmas pólója alá siklottak, végigsimítottam a gerince mentén, mire kirázta a hideg és felsóhajtott. Elhúzódott tőlem, lekapta a pólóját, majd ismét fölém hajolt, hogy folytassa a kényeztetésem. Én azonban nem hagytam. Az ágyra döntöttem, mosolyogva simítottam végig izmos mellkasán. Karjai a derekamra fonódtak, magához húzott és ajkunk újra összeolvadt. Apró, ám annál izgatóbb csókokkal borítottam kisfiúsan édes, mégis férfias arcát, lágyan ívelt nyakát és kidolgozott felsőtestét. Végighúztam a kezem farmeréből kilógó boxere vonalánál, miközben gyengéden harapdáltam a fülcimpáját.
- Ne… ezt nem… nem lehet… - nyögte elfúló hangon. Nem értettem, miért mondja ezt, de nem is foglalkoztam vele. Tudtam, hogy élvezi, amit csinálok, és csak ez számított.
- Elég – mondta határozottabb hangon és finoman eltolt magától. Felpattant, az erkélyajtóhoz igyekezett és kinyitotta. A függöny meglebbent, hűvös tavaszi szél járta át a szobát. Az ajtófélfának támaszkodott és a várost figyelte csendesen. A mellkasa gyorsan emelkedett és süllyedt, szabálytalanul szedte a levegőt. Értetlenül bámultam rá.
- Tom, te most… mit csinálsz? – Ültem fel.
- Én csak… Nekem muszáj… lehiggadnom. Nem szabadott volna ennyire… Ezt nem lehet – mondta, de még mindig nem nézett rám. Összeráncoltam a homlokom. Miért ismételgeti ezt? Mi a franc folyik itt? Nem értettem őt.
- Azt hittem, te is akarod.
- Persze, hogy akarom – a hangjában mosoly bujkált. – De nem szabad.
Nem szabad? Mi van?
- Teljesen összezavartál – vallottam be. – Nem értelek, Tom.
- Csak nem akarom elsietni a dolgot. Nem akarlak siettetni.
- Tom, ugye nem hiszed, hogy még szűz vagyok? – Nevettem fel. – Beszélgettünk már erről, emlékszel? Vagy azt hiszed, én nem kívánlak téged?
- Nem akarom, hogy azt hidd, olyan vagyok, mint a technikus asszisztense: gyorsan megduglak, hogy aztán eldicsekedhessek vele. Nem akarok hozzá hasonlítani – mondta halkan és végre rám nézett. Nem szóltam semmit, csak figyeltem őt. Nyílt, őszinte tekintete szavak nélkül is elmondta, fontos vagyok neki. – Akkora idiótának érzem magam, hogy ezt hangosan is kimondtam.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
koncerteket dvdre kiírni
videót megcsinálni
Dec. 31. - Líra kupon
