~ 44.rész – Mi a diagnózis, dr.úr? ~
Tom Kaulitz a nappaliban ült és gondolkodott. Ment a tv, de csak azért, hogy lekösse a figyelmét – sikertelenül. Azóta, hogy pár órája hazavitte Samet, folyton csak a fogadáson agyalt. Nyílt a bejárati ajtó, hamarosan Bill lépett be a nappaliba.
- Szia! Képzeld, Andy mit mesélt! Azt mondta, hogy fogadtak Sandrával, hogy nem tudja elcsábítani azt az új gyereket, Jasont. Sandra megnyerte, de azt mondta a skacoknak, hogy ez a Jason ritka sza.r az ágyban és még az orgazmust is meg kellett játszania. És Sandrának most orgazmus hiánya van – nevetett a fekete. De a bátyja nem nevetett vele. Rezzenéstelen arccal bámulta a képernyőt.
- Tom! Hé, mi a baj? – A tv elé állt, mire a gitáros lassan a szemébe nézett.
- Mit mondtál? Bocs, nem figyeltem.
- Mi történt? Hol van Sam?
- Hazavittem.
- Mondd már el, hogy mi van! – Csattant fel. Idegesítette ez az egész… Tom arca, és hogy nem mondja meg, amit tudni akar.
- Lefeküdtünk – válaszolt halkan és lehajtotta a fejét. Bill még mindig nem értett semmit. Lefeküdtek. Oké. De akkor miért ilyen? Örülnie kéne. Megnyerte a fogadást. Miért nincs feldobva?
- Oké. Akkor miért vagy ilyen búvalba.szott?
- Mégis milyen legyek?
- Örülnöd kéne.
- Örülni? Minek?
- Megnyerted a fogadást.
- Az egész amiatt a ku.rva fogadás miatt van! Mi a fa.szomért kellett nekem belemennem? A rohadt életbe! Én csak…
- Te mi? – Nézett rá az öccse kérdőn.
- Lefeküdtünk.
- Igen, ezt már mondtad.
- Nem érted! Szeretkeztünk. Ez… ez nem csak szex volt. Sokkal több volt annál… Olyan volt, mintha… mintha eggyé válnánk. Érted?
- Most komolyan azon vagy így kiakadva, hogy jelent valamit neked?
- Nem is tudom. Én… Azt mondta, hogy fontos vagyok neki. Én pedig végig hazudtam. Úgy éreztem, mintha valaki összeszorítaná a szívem.
Bill bólintott, jelezve, hogy érti, mire gondol.
- Szóval? Mi a diagnózis, dr.úr? – Kérdezte egy halvány mosoly kíséretében.
- Egyértelmű, hogy szerelmes vagy.
- Én is ettől féltem. |