~ 37. rész – Rossz hatással vagyunk egymásra ~
Samantha Feder a suliból gyalogolt hazafelé, miközben az mp3 lejátszóján zenét hallgatott. Beleszívott egy utolsót a cigijébe, majd a járdára dobta és rátaposott. Felpillantott és csak ekkor vette észre a házuk előtt parkoló hatalmas fekete autót. Nyílt az ajtaja, a rasztás szállt ki belőle. Samantha elmosolyodott, aztán, mint egy ötéves kislány, Tomhoz rohant és a nyakába vetette magát. Az ilyen viselkedés nem volt jellemző Federre, ezért lepődött meg annyira a gitáros, mikor a lány a nyakába ugrott. Egy pillanatra meg is tántorodott, de aztán visszanyerte az egyensúlyát és szorosan átölelte Samet. Percekig csak álltak így, majd a csaj elengedte és hátrébb húzódott. A fiú az egyik kezét a derekára fonta, a másikkal gyengéden végigsimított az arcán.
- Hiányoztál.
- Te is nekem – súgta a fekete szépség elmosolyodva és lágy csókban forrtak össze.
- Azt hittem, hogy csak este jöttök.
- Meg akartalak lepni. És különben is… Egy perccel sem bírtam volna tovább nélküled – mosolygott, mire újabb csók lett a jutalma.
- Bejössz? – Megfogta a barátja kezét, miközben a fejével a ház felé bökött.
- Persze, szívesen.
A graffitis ment elől, Tomot pedig kézen fogva húzta maga után. A ház küszöbét átlépve a konyha felé vették az irányt. Sam ledobta a táskáját a földre, elővett egy poharat és ásványvizet öntött magának.
- Te kérsz valamit? – Nézett a srácra.
- Nem, kösz.
- Kész vagytok a felvételekkel? – Kérdezte és belekortyolt a vízbe.
- Még nem teljesen. De most ne erről beszéljünk! – A gitáros kivette a lány kezéből a poharat és letette a pultra. Olyan közel húzta magához, hogy szinte érezte a heves szívverését.
- Alig vártam, hogy újra lássalak. Biztos hihetetlenül hangzik pont az én számból, de nagyon hiányoztál – súgta szenvedélyesen, majd egy forró csókban egyesültek. A srác kicsit furcsán érezte magát. Nem volt biztos bent, hogy hangosan is kimondta-e vagy csak gondolta. „Hiányoztál!” Ez most komoly? Nem akarta kimondani a választ, de már tudta. A szíve mélyén érezte, hogy ez most már. Valami jobb, valami több…
- Rossz hatással vagyunk egymásra. Teljesen kifordulunk önmagunkból.
- Én nem bánom – súgta Tom vigyorogva és ismét megcsókolta Samanthát. |