~ 26.rész – Mindenki rólunk beszél ~

- Még egyszer kösz, Sam. Életmentő vagy. – mosolyogott Bill a graffitisre.

- Nincs mit. – a lány mosolyogva csapta be a szekrénye ajtaját.

- Mindjárt csengetnek. Mennünk kéne. -  nézett az énekes a bátyjára.

- Rendben. – bólintott, majd a barátnőjére pillantott. Átkarolta a lány derekát és szorosan magához húzta.

- Szünetben találkozunk – súgta a fülébe, majd mélyen a szemébe nézett és ajkai lassan rátaláltak Samantha szájára. Szenvedélyesen csókolták egymást kifulladásig. Tom mosolyogva húzódott el, ám a csaj átkarolta a nyakát és még egy rövid csókra magához húzta.

- Aztán csak ügyesen! – a gitárosra mosolygott, aztán rákacsintott az énekesre. Kibújt Tom karjaiból, a terme felé igyekezett. Éppen csengettek, mikor belépett az osztályba. Rövig pillantást vetett a teremben lévőkre, és a helyére sietett, ami most nem volt üres. Emma a padon ült, Justin pedig a széken és beszélgettek.

- Sziasztok! – köszönt vidáman, majd ledobta a táskáját és leült a másik székre.

- Pont időben. – nevetett rá Em.

- Tommal voltam.

- Hallottam, hogy ő hozott suliba. – kapcsolódott be Jus is a beszélgetésbe.

- Mi? Kitől?

- A folyosón csíptem el egy beszélgetésből, mikor jöttem ide.

- Szuper! – sóhajtott Sam. – Mindenki rólunk beszél, ugye? – nézett kérdőn a barátaira. JT válaszként csak bólintott egy aprót.

- Jobb, ha megyek. – nézett Emmára és csókot nyomott a szájára, majd felállt és otthagyta a lányokat.

- Szóval Tom hozott be kocsival?

- Aha. Sikerült alaposan meglepnie reggel.

Bejött a tanár, csendre intette az osztályt és kezdetét vette az irodalom óra. Samanthát soha nem kötötte le az irodalom. Úgy gondolta, hogy a költők és az írók mindig mindent túlbonyolítanak. Nyakatekert alakzatokat és szavakat használnak, ahelyett, hogy a lényeget mondanák el. Próbált odafigyelni és jegyzetelni, de a gondolatai valahogy mindig arra a srácra terelődtek, aki nem is olyan messze dolgozatot írt az ő puskájával – Tomra. Hirtelen egy papírgalacsin repült a padra. Sam széthajtogatta és olvasni kezdte.

„ Mit csinálsz ma? Justinnal graffitizni megyünk.Ugye te is jössz? ”

Feder tollat ragadott és válaszolt.

„ Ma nem fog összejönni. Tomhoz megyek.”

Összehajtogatta a papírt és odadobta a barátnője padjára, aki kíváncsian nyitotta szét, elolvasta és hatalmas mosollyal az arcán felé fordult.

- Komolyan? – tátogta.

- Sam csak mosolyogva bólintott.