~3. rész – Fogadás, de nem a tét miatt~      

Sziporkázó napsütés, a levegőt betöltötte a virágok illata. A madárcsicsergés mellett kacagás is hallatszott a parkban. Két lány ült a fűben és csak nevettek. Egy barna, felzselézett hajú fiú közeledett feléjük.

- Jó, hogy megvártatok! – lehuppant melléjük, a táskáját a másik kettő mellé dobta.

- Tudjuk, hogy nem haragszol – mosolygott Emma.

- Igen – bólintott Samantha is, mire Justin is elmosolyodott.

- Gyorsan ideértetek!

- Már fél órája itt vagyunk. Müller nem jött órára, mi meg leléptünk.

- Jó nektek! Törim volt. Már az első 5 perc után azt hittem, bealszok!

- Tudod ki jött be hozzánk „órára”? – kérdezte Em, mire a srác kérdőn nézett rá. – A Nagy Tom Kaulitz személyesen.

- Mit keresett ott?

- Passz… - rántotta meg a vállát Steiner. Hirtelen hangos nevetés hallatszott. A kis társaság a hang irányába kapta a fejét. Egy csapat fiú közeledett, majd ledobva táskájukat ők is leültek, Saméktől tisztes távolságra. Mindhárman jól ismerték a bandát: a nagyszájú Dominicot, a mindenlében kanál Jacket, a mindig jókedvű Andreas-t, a bátyja mellett néha kissé félénknek tűnő Billt és a bandavezért, a vagány Tomot. Mindannyian kedveltek voltak a lányok körében, de mindig csak az olyan menő csajokkal lógtak, mint Anne vagy Sandra. Tom Kaulitz egyből észrevette a fűben üldögélő fekete hajú lányt és szélesen rámosolygott.

- Kire vigyorogsz ennyire? – kérdezte Dom és megfordult. Még csak most tűnt fel neki, hogy nincsenek egyedül a parkban. – Kik azok? – összeszűkítette a szemét, hátha úgy jobban látja őket.

- A szőkét Emma Steinernek hívják, a feketét Samantha Federnek, a srácot meg Justin Maddennek. Mellesleg évfolyamtársunk – magyarázta Andreas.

- Hogy hívják? – kérdezett vissza a rasztás, de a szemét egy pillanatra sem vette le a lányról.

- Melyiket?

- A feketét.

- Sam. Nem rossz csaj…. – jelentette ki a szőke srác.

- Nem bizony… - vigyorgott Tom. El kellett ismernie, hogy nagyon szép lány volt. És a stílusa is egyezett az övével. Egy sötét, bővebb farmert viselt piros övvel, fekete alapon piros feliratos, kapucnis toppal és egy fekete-piros halálfejes cipővel. A jobb szemöldökében fekete piercing volt, haja lazán a vállára omlott. Az idősebbik Kaulitz még egyszer végignézett Samen, aztán a barátaihoz fordult. A haverjai jól ismerték ezt a pillantását.

- A-a. Tom ez nem fog összejönni. Lazán lepattint magáról! – rázta a fejét Bill.

- Ugyan már! Pár kedves szó, egy csábos mosoly és máris az ágyamba ugrik! – nevetett.

- Kétlem! – rázta meg a fejét Andreas is.

- Dom? – nézett a fekete hajúra Tom.

- Hát haver… nem tudom…

- Jack? – a barna hajúra tévedt a tekintete.

- Nem hiszem…

- Srácok! Ne már… Ennyire nem ismertek?

- Fogadjunk? – vetette föl az ötleteket Jack.

- Oké! – egyezett bele a rasztás.

- Ha két héten belül sikerül megfektetned a csajt, akkor jövök neked 50 euróval. Ha nem, akkor te fizetsz nekem.

- 50 euró? Az nem is tét! – szólt közbe Dominic.

- Nem a tét a lényeg, hanem a vadászat izgalma! – magyarázta Tom. – Készítsd a lóvét, mert nyerni fogok!

- Ne légy olyan biztos benne! – mosolyodott el Jack és a kezét nyújtotta. A rasztás megfogta és megrázta. Azt hitte, könnyű dolga lesz, de még nem tudta, hogy mire vállalkozik.